Tirisfal Őrizője
The Guardians of Tirisfal

A Trollok távoztával a Tündék elkezdték újjáépíteni dicsőséges városukat. Thoradin király népe visszatért városukba Strom-ba. Az Emberek közössége békében és egyetértésben élt, bár Thoradin félt attól, hogy valamiért szétszakadhat kultúrája, ezért kijelentette, hogy Strom az Emberi nép központja, és nem tűri a belviszályokat. Thoradin király sok békésen eltelt év után, elég öregen, elhalálozott, így a további nemzedékekre hagyta az Emberi nép terjeszkedését és fejlődését.

Az ezer mágus, akiket a Tündék tanítottak a háborúk kezdetén, sokkal szélesebb körben kezdték tanulni a mágiát. A mágusok tanoncai a legtisztább lélekkel és legjobb varázsérzékenységgel megáldott emberek közül kerültek ki, bár néhány ifjabb nemzedék felelőtlenül használta erejét. Eme nemzedékek saját jólétükért használták a mágiát és nempedig a közjavára.

Ahogy terjeszkedett a nép az ifjú mágusok elkezdtek vándorolni a délvidék irányába. Mint a varázserők hordozói az elköltözött emberek megvédték testvéreiket a vadonban fellelhető veszedelmektől. Ahogy erejük nőtt a varázstudók még inkább elszakadtak a társadalomtól.

A második Emberi várost, Dalarant, Strom-tól délre alapították, és egyre több varázsló vándorolt oda, a szabadabb varázsgyakorlás reményében. Ezek a varázslók képességeiket arra használták, hogy felépítsék és szebbé tegyék Dalaran varázslatos tornyait. Dalaran lakói nemcsak eltűrték a mágusok és varázslók jelenlétét, hanem egy virágzó várost hoztak létre a mágusok védelme alatt. Ahogy egyre több mágus használta egyre csak növekvő hatalmát, Dalaran úgy kezdte elveszíteni valós kinézetét, és inkább mesébe illő helynek lehetett tekinteni.

Bár a lángoló Légiót előzték az Örökkévalóság Kútjának elpusztulásakor, néhány gyengébb démont visszavonzott a dalarani mágusok felelőtlen varázs használata. Bár a gyönge démonok ritkán jelentek meg teljes valójukban, mégis riadalmat keltett jelenlétük. A démonokkal való találkozás ritka volt, a vezető mágusok mindent megtettek annak érdekében, hogy ezek a dolgok rejtve maradjanak a nyilvánosság elől. A legtehetségesebb mágusokat küldték az elszabadult démonok elfogására, de olykor reménytelenül elbántak velük a Légió magányos harcosai.

Néhány hónap titkolózás után a parasztság sejteni kezdte, hogy varázsló mestereik valami szörnyű dolgot titkolnak el előlük. Lázadásról kezdtek suttogni Dalaran utcáin, és már azok is megkérdőjelezték a mágusok szándékait akik azelőtt támogatták őket. A főmágusok egy esetleges parasztfelkeléstől tartván felkeresték az egyetlen olyan szervezetet mely érti a gondjukat: a Tündéket

Miután megérkeztek a hírek a dalarani démonokról, a Tündék gondolkodás nélkül kiküldték leghatalmasabb varázslóikat, hogy járjanak utána a szokatlan és mindamelett nagyon veszélyes jelenségeknek. A kiküldött mágusok megvizsgálták az energia jeleket és folyamatos mindenre kiterjedő jelentéseket kértek a dalarani mágusoktól. Rájöttek, hogy ugyan csak néhány gyenge démon jött át ebbe a világba, a Légió fenyegetést jelent mindaddig, amíg az emberek használják varázsképességeiket.

Az Ezüsthold Tanács, amely Quel'Thalast irányította, titkos szerződést kötött Dalaran főmágusaival. A Tündék elmesélték a dalarani mágusoknak az első Légió elleni háborút, meséltek Kalimdorról, és a történelemről, amely még most is megismételheti önmagát. Azt is elmondták a mágusoknak, hogy mindaddig, amíg varázslatot használnak, meg kell védeniük népüket a légió csatlósaitól. A főmágusok úgy gondolták, hogy egy hatalmas harcost feltöltenek saját erőikkel, hogy soha véget nem érő harcot folytathasson majdan a Légióval. Mindenáron titokba akarták tartani a Légió fenyegetését, nehogy félelem és gyanakvás legyen úrrá a népen. A tündék bele egyeztek, hogy megalapítsák az Őrizők titkos rendjét és visszaverjék a Légió támadásait.

A társaság titkos gyűlésit a Tündék első településének helyén tartották, a Tirisfal Tisztáson, ezért lett a nevük Tirisfal Őrizői. A választott bajnokot megáldották mind emberi, mind tünde mágiával, így hihetetlen hatalommal ruházták fel. Mivel mindígis csak egyetlen egy hatalmas Őriző lehetett egyszerre, akkora erő birtokába juttatták, hogy akár egymaga képes lett volna legyőzni a Légiót. Eme Őrizőknek akkora erő felett kellett uralkodniuk, hogy csakis a Tirisfal Rendje választhatott potenciális Őrizőket. Ha úgy érezték egy Őriző túl öreg, vagy esetleg nem képes ellátni feladatait, a Rend új bajnokot választott, és a régi Őriző minden erejét átöntötték belé.

Ahogy múltak a korok az Őrizők védték meg az embereket a Légió láthatatlan fenyegetésétől. Arathor népe egyre csak gyarapodott, és a varázshasználók száma is csak nőtt mindenfelé a kontinensen. Eközben az Őrizők minden különleges jelet és történést figyeltek, illetve megvizsgáltak mindenfelé a keleti kontinensen.